fbpx

A nyiroködémáról

A nyiroködéma kialakulása

A nyirokrendszer a rendeltetése, hogy a keletkező felesleges anyagot elszállítsa a nagy vénákba. A nyirokfolyadék nyirokereken és nyirokcsomókon keresztül éri el a vénákat.

 

A szövetekben a sejtek az élettevékenységük során felhasználják az oda érkező tápanyagokat és oxigént. A belső égés során sok hasznos, nélkülözhetetlen anyag mellett salakanyagok keletkeznek, amiket a szervezet két úton szállít el. A reszorbeálandó anyagok nagyobb részét vénás keringés viszi el. A fennmaradó 20-25%-ot pedig a jóval kevésbé ismert nyirokrendszer. A nyirokköteles anyagok nagyobb molekulasúlyú anyagok fehérjék, zsírok, sejttörmelékek. A sejtek közötti (intercellurális) térben felhalmozódó nyirokköteles anyag a nyomásviszonyoknak megfelelően az iniciális nyirokerekbe (capillárisok) áramlik. A capillárisok régiónként gyűjtik a nyirokfolyadékot, majd összefutva gyűjtőket (collektorokat) alkotnak. A nyirokerek a vénákhoz hasonlóan egyre nagyobb átmérőjű nyirokerekbe, nyirokkötegekbe csatlakoznak, míg végül elérik a regionális nyirokcsomókat. Amikor a vénás rendszerbe szájadzik nyiroktörzsnek nevezzük. A vénás csatlakozás működését billentyűk segítik.

Olyan ez, mintha a hegyre felkapaszkodó autópályán a lassabb és nagyobb súlyú teherautók a kapaszkodósávban haladnak. A nyirokrendszer a nehezebb anyagok kapaszkodósávja.

Amíg a nyirokrendszer elviszi a nyirokköteles anyagot minden rendben van. Amikor azonban kevesebbet visz el, mint ami keletkezik, akkor a szövetek között a folyadék felhalmozódik és nyirokpangás, nyiroködéma alakul ki. Természetesen ez egy folyamat, nem egyiknapról a másikra válik láthatóvá, érezhetővé.

A nyiroködémában szenvedő páciensek és/vagy hozzátartozók esetében a betegség természetének az ismerete elengedhetetlen, hiszen a tünetek leküzdése a páciensekre és a hozzátartozókra is szerepet ró.

Milyen tünetei vannak a nyiroködémának?

Ennek a betegségnek jól látható, jól diagnosztizálható tünetei vannak. Mégis nagyon sok eset kerül hozzám, amelyek már előrehaladott tüneteket mutatnak. A nyiroködéma nem keddről szerdára alakul ki. A kezdeti tünetek nem feltétlenül látványosak. A duzzanat kicsi jellemzően nem fáj. Ráadásul pihentetés hatására könnyen felszívódik. Ha a lábunkat felpolcoljuk, a nyirokrendszernek nem kell legyőznie a gravitációt.
A végtag torzulásának jellemző képe a kézfej vagy a lábfej cipószerűen megdagadása
Elsődleges nyiroködémában előfordul a syndactylia, ami a 2-3. lábújjak látszólagos összenövése. A képen csecsemőráncok is láthatóak.
A legjellemzőbb tünete a végtagok megvastagodása. Nyilvánvalóan a tünet előrehaladott állapotban kifejezettebb, még kezdetben mérsékeltebb. Kellő idő elteltével és a szakszerű kezelés mellőzésével végtag elnehezül, megvastagszik és eredeti alakja torzul.
Az ödéma “tartja az ujjbenyomatot”. (pitting) Ez a tünet a korai stádiumra jellemző. Az újjunkat az érintett területbe tudjuk nyomni és az újj nyoma ott marad az újj eltávolítása után is még egy darabig. Bevághat a zokni gumirozása is. A nyiroködémának ez a jellegzetes tünete sokat segít a diagnosztikában. Ha ezt tapasztaljuk magunkon vagy a hozzátartorónkon, nagy valószínűséggel nyiroködémáról (is) beszélhetünk.

Későbbi stádiumban már nem tudjuk az ujjunkat benyomni az ödémába, mert az “szervül” és porckeménnyé válik. Fibrosis, dermatosclerosis

Az ödéma a bőrt elődomborítja, a szőrtüszőknél lefűzédések találhatók. Ez alakítja ki a narancsbőr tünetet.
Szintén a primer nyiroködémára jellemző a kagylószerűen hajlott, sárga köröm.
Papillomatosis: a krónikus nyiroködémára jellemző. Tömött tapintatú, karfiolszerű növedékek a bőrön. 

A nyiroködéma osztályozása

Elsődleges (primer) nyiroködéma

Akkor beszélünk primer nyiroködémáról, amikor a nyirokrendszer elemei veleszületten nem tudják ellátni a feladatukat, vagyis az intersticiális térből a folyadék és a nagy-molekulasúlyú anyagok felvételét és transzportját a nagy nyirokerekig.

Elsődleges örökletes nyiroködéma

A nyiroködéma a születéskor észlelhető vagy a születést követő hetekben, hónapokban alakul ki. A háttérben elsősorban az érrendszer fejlődési rendellenesége húzódik.
Gyakran bizonyítható a familiáris előfordulás, az autoszomális domináns öröklés.

Elsődleges nem örökletes nyiroködéma

A jellegzetes tünetek megjelenés szerint lehet születés után hamarosan, a fiatal felnőttkorban 35 éves korig (korai) és 35 év felett megjelenő (késői) nyiroködéma. Az utóbbi esetben arról van szó, hogy a veleszületten gyengén fejlett nyirokrendszer egy ideig jól kompenzálva működik. Általában valamilyen fizika megterhelés, várandósság vagy éppen egy súlyos gyulladásos folyamat tehető felelőssé a tünetek kialakulásáért, amelyek mindig perifériásan jelentkeznek kezdetben.

Másodlagos (szekunder) nyiroködéma

Az ödéma kialakulását olyan külső tényező eredményezi, ami a nyirokrendszer elemeit (nyirokerek, nyirokcsomók) roncsolja, károsítja. A kezeléskor fontos tudni, hogy pontosan mi okozta a nyirokrendszer károsodását.

Számos ilyen külső körülmény lehet. Ezek kombinálódhatnak egymással, sőt még a primer nyiroködémával is (primer rizikó). Az esetek nagyobb része szekunder nyiroködéma.

Ebben tud segíteni az pontos orvosi diagnózis.

Hogyan alakulhat ki nyiroködéma szekunder módon?

1. Daganat eltávolítás és kezelés után kialakult nyiroködéma. Gyakoribb esetben a nyirokcsomóblokk-dissectio következtében alakul ki. Ritkábban a daganatsejt terjedése okozza a nyirokerekben. A daganat, műtét vagy a kezelés régióján nyirokpangás alakulhat ki. Előfordulhat arcon és a nyaki területen. Az egyik legnagyobb előfordulást hozza a post mastectomiás esetek: mell szövetének radikális eltávolítása a nyirokrendszer károsodását is magával hozza. Kar, mellkas és háti ödémát okozhat. A nőgyógyászati műtétek során nyirokerek és nyirokcsomók esnek áldozatul a beavatkozásnak. A férfiaknál pedig a prosztata műtétek után gyakori a nyiroködéma.Mindkét nemnél a kismedencei műtétek az alsó végtagokon, a mons pubison és a genitáliákon is jelentkező ödémát okozhat. Az esetek súlyossága nagyban függ attól, hogy a műtét során hány nyirokcsomót van lehetősége az orvos teamnek meghagyni. Béldaganat esetén szintén a hasi nyirokcsomók eltávolítása és az inguinalis (combhajlatban lévő) csomók is károsodnak okozhat az alsó végtagok proximális (felső) részén, a gluteusokon és a hason. Lymphoma estén a röntgenbesugárzás következtében. Rosszindulatú bőrdaganatok esetén szintén a műtétek károsítják a nyirokrendszert. Malignus nyiroködéma esetén a nyirokutakban metasztázisok képződnek.

2. Röntgenbesugárzáskor is károsodnak a nyirokcsomók és a nyirokerek.

3. Érműtéteknél a vénaszakaszok kivágása veszélyezeti a nyirokgyűjtőereket.

4. Sebészeti és plasztikai műtétek után

5. Protézis műtétek után

6. Pacemaker elhelyezése után. Primer rizikó fennállása esetén

7. Baleset után

8. Égési sérülés következtében, annak súlyosságától függően a szövetek károsodásával a nyiriokrendszer is károsodik.

9. Szöveti atrópia. Megszűnik a kapcsolat (Anchor rostok, horgonyok) a kis nyirokerek és az kötőszövet között. Ha ez a kapcsolat ép, az izompumpa segíti a nyirokkeringést. Ha nem, akkor a capillárisok csökkent mértékben tudják a nyirokköteles anyagot felszívni.

10. Filariasis a trópusokon a nyirokutakban élősködő féreg okozza a nyirokrendszer károsodását. Szúnyogok terjesztik.

11. Immobilizáció. A páciens más betegség vagy állapot miatt nem tudja mozgatni a végtagjait (általában az alsó). A mozgás hiányában nincs izompumpa, ami a nyirokfolyadék felhalmozódásához vezet.

12. Neuropathia következtében pl. előrahaladott cukorbetegségnél a mozgás beidegzésenek károsodása vezet az izompumpa romlásához, az pedig az ödémafolyadék felgyülemlését okozza.

Másodlagos nyiroködéma esetén a vastag végtag tünet a nyirokrendszer károsodásának helyéhez közel kezd kialakulni, majd fokozatosan terjed lefelé. Például nőgyógyászati műtétek után jelentkező limfödéma esetén kezdetben a comb proximális (felső) részén tapasztalható térfogatnövekedés, ami azután disztálisan terjed a lábfej irányában. Ha a páciensnek primer rizikója (kevesebb és kevésbé fejlett nyirokerek) van, úgy a végtag vastagodása a lábfejen is megjelenhet már a korai stádiumban. 

A nyiroködéma stádiumbeosztása

Stádium
I

Ujjbenyomatot tartó, reverzibilis ödéma. Megterhelésre megjelenik és a pihenés során képes visszahúzódni. Az kezelés nélkül ödéma progrediál (előrehalad).

Stádium II

Ujjbenyomatot tartó (pitting) spontán irreverzibilis ödéma. Kezelés nélkül nem szűnik meg, progrediál. Szövődmények jelentkezhetnek (erysipelas, ekcéma, gombás fertőzés). Komplex ödémamentesítő kezelést (kézi nyirokdrenázs, kompressziós pólya alkalmazása és gyógytorna) igényel. Gépi kezelés esetenként szóba jöhet.

Stádium III

Ujjbenyomatot általában nem tartó, sokszor porckemény tapintatú (non-pitting) irreverzibilis nyiroködéma gyakori szövődményekkel (recidiváló erysipelas, papillomatosis, hyperkeratózis, ekcéma, sárga köröm, gombás fertőzés, sebek kialakulása). Kezelés nélkül progrediál. Komplex ödémamentesítő kezelést igényel.

Stádium IV

Elephantiasisnak is nevezik, mert az elefánt lábához hasonlít. A megjelenő tünetek az alsó végtagot erősen torzítják. Jelentős megvastagodás, fibrotikus szöveti átalakulás, papillomatosis, nyirokfolyás kíséri. A tünetmentesség nem, de számottevő életminőség javulás elérhető.

Időpontot kérek!